Verindar a tavasz 80. napja

A D�li-t�rp hegys�g �gbe ny�l� cs�csain�l fekv� Verindar birodalom viharos id�ket �lt meg.

Itt m�g ny�ron sem volt ritka a h�vihar, a magas hegyekben bizony kem�ny volt az �let. De most nem az id�j�r�s miatt volt vihar, nem, Verindarban h�napok �ta polg�rh�bor� d�lt. Az egy�bk�nt nemesf�mek �s dr�gak�vek b�ny�szat�b�l �l� orsz�g j� ideje k�zt�rsas�g volt, �s a v�lasztott korm�nyz� ir�ny�totta , �m h�napokkal ezel�tt az orsz�g t�bb r�szre szakadt, mindenki a saj�t jel�ltj�t akarta korm�nyz�nak, azt�n alig egy h�nap alatt n�gy korm�nyz�ja is lett egym�s ut�n, ugyanis min a n�gy�ket meg�lt�k. V�g�l egy szerencselovag, vagy ink�bb zsoldos, neki l�tott ,hogy �t vegye a hatalmat, Kalverius kapit�ny embereivel lassan az eg�sz orsz�g f�l�tt megszerezte az uralmat, persze m�g sokan ellen�lltak neki. Verindar v�rosban , a f�v�rosban p�ld�ul a harcok m�g mindig nem csitultak el, a korm�nyz� p�rtiak, �s a zsoldosok k�z�tt nem �rt v�get m�g a harc, m�g mindig nem d�lt el ki� lesz a v�ros.

T�k�letes hely volt h�t annak aki el akart b�jni.

Annilux a v�ros k�zep�n l�v� korm�nyz�i palot�ban lakott , k�r�l�tte f�l tucat What lovag, valamint egy tagbaszakadt , el�l m�r ritkul�, hossz� v�r�s haj�, f�lszem�, v�r�s bajsz� f�rfi �llt. Kalverius kapit�ny.

-Uram, -hajtott fejet- az ellens�ges csapatok elfoglalt�k a f�teret, de m�g a mai nap folyam�n ellent�mad�st ind�tok.

-Tedd azt- felelte Annilux. L�tszott nem nagyon �rdekli a dolog.

- Uram, ahhoz kev�s az emberem ,hogy kis�p�rjem a korm�nyz� p�rtiakat! Seg�tenie kell!

-Nekem semmit sem kell kapit�ny ! –Annilux egy ablakhoz s�t�lt, odakint ism�t eleredt a h�.

- A palot�t megtudja v�deni?

-Igen uram.

-Helyes, csak addig kell kitartani am�g ide �rnek a… vend�geink. Most menj a dolgodra!

A kapit�ny b�lintott , meghajolt �s kiment. Annilux arra gondolt j� �tlet volt t�mogatni a zsoldos vez�rt, ha hatalomra jut, egy er�s orsz�got nyer vele. Azt�n meg�rzett valamit. Intett lovagjainak, most ne k�vess�k, egyed�l ment le a palota alatt l�v� pince rendszerbe. A f�ld alatt hatalmas csarnokok voltak, igaz t�rp �p�t�mester munk�ja, eredetileg itt �rizt�k a kib�ny�szott f�meket, �m most valami sokkal rettenetesebb volt itt. Annilux t�rde ereszkedett a csarnokban, s�t�t volt , vagy ink�bb f�lhom�ly, a csarnok t�voli falai, �s teteje nem is l�tszott.

,,Neki nincs sz�ks�ge f�nyre”- gondolta Annilux. Azt�n megsz�lalt egy hang. Annilux sz�mtalanszor halotta m�r, de m�g mindig megborzongott.

-Hogy alakulnak a terveink?

-J�l, mester. –V�laszolta Annilux, -egy apr�s�g van csup�n…

-Apr�s�g?- egy �ri�si �rny l�pett ki a s�t�tb�l. Lehetett vagy 6-8 m�ter magas. B�re fekete volt mint az �jszaka, szemei v�r�sen izzottak. H�t�n hatalmas v�r�s b�r-sz�rnyak. L�ba �s keze v�g�n ujjak helyett j�kora karmok. Fogai �lesek, mint a ragadoz� fogak: egy nagy hatalm� d�mon�r l�pett el� a hom�lyb�l.

-Apr�s�g?- k�rdezte ism�t.

-Uram-nyelet egyet Annilux- Uram, Mustafar �s t�rsai ide tartanak.

-Azt mondtad, Annilux tan�tv�nyod f�ltart�ztatja �ket.

-Mester �n….

-El�g! –emelte fel a hangj�t a d�mon. – Majd �n int�zkedem. Nem fognak �lve eljutni ide, szolg�im, elint�zik amit te nem tudt�l.

-Mester,- remegett Annilux hangja- bocs�natod�rt esedezem, rem�lem nem fog ez az esem�ny a tan�t�som �tj�ba �llni.

-Ne agg�dj, ha majd �n uralom a vil�got, te meg kapod a jutalmad.

-K�sz�n�m mester. –Annilux lassan meghajolva kih�tr�lt a csarnokb�l. Odakint havazott �s �t kir�zta a hideg. Nem a h�es�st�l, mindig �gy �rzett mikor elhagyta a d�mon barlangj�t. K�zben arra gondolt ,szinte senki sem k�vetn� ha kider�lne egy d�mon �l itt a v�ros alatt.

Az Alacsony-t�rp hegys�gben…

Verindar fel� a B�r�s�gt�l az Alacsony-t�rp hegys�gen kereszt�l vezetett a legr�videbb �t. Szikl�s, kihalt vid�k volt ez �s b�r erre nem esett a h�, m�gis a hideg, er�s sz�l , a csupasz szikl�k a legb�trabb utaz� kedv�t is levett�k.

Atrex vastag sz�rme kab�tot viselt, �s k�zben egy kulacsb�l p�link�t kortyolgatott, m�g Or’Gas’Dur kast�ly�b�l szerezte. A Loranden lovagok szint�n j� vastagon fel�lt�ztek, m�g Mustafar is fel vett egy vastagabb poszt� kab�tot. Kilvaren viszont csak a p�nc�lj�t hordta, most m�r szabadon, nem zavarta ha m�sok is megl�tj�k ki �, igaz erre fele nem is j�rt senki. �gy t�nt a hideg nem zavarja, a m�gikus v�rt meleget is adott, a val�sz�n�leg.

Az eddigi fagyos hangulat ami a csapatot jellemezte most m�r hat�rozottan ellens�gess� v�lt.

Ordim folyamatosan Mustafart figyelte, nem b�zott meg benne, �s f�lt is t�le.

Mikor meg�lltak pihenni, -a lovakra is r� f�rt a pihen� , ak�r csak az emberekre egyed�l tal�n Mustafar nem volt f�radt- Ordim Mustfarhoz l�pett.

-�nts�k tiszta vizet a poh�rba. Mit tervezel? Ha megtal�ltuk Anniluxot, mit akarsz tenni?

-K�zeledik a lesz�mol�s Ordim? – K�rdezett vissza Mustafar -Kider�lt amint tudni szeretn�l, most m�r nincs r�m sz�ks�g?

-V�laszolj!

-Nem parancsolsz nekem. –Mustafar h�tat ford�tott �s a v�lla f�l�tt sz�lt vissza- Ink�bb azzal t�r�dn�l ki az aki el�rulja a rendedet !

-Nincs az Lorandenek k�zt �rul�! Ez csak te tal�ltad ki, hogy bizonytalans�got �ltess sz�v�nkbe! – v�laszolta Ordim egyre d�h�sebben . Mustfar l�ngol� tekintettel p�rd�lt meg.

-V�gleg elegem van a h�lyes�gb�l! – ki�ltotta- El�g legyen az ostobas�godb�l Ordim! Nem hazudtam, �rul� van k�ztetek, b�r engem ez hidegen hagy, de ne nevezz hazugnak, �s ne besz�lj �gy velem mint egy kuty�val!

-Akit sz�m�znek az m�st nem �rdemel! – ord�totta Ordim mag�b�l kikellve. Mustafar felemelte kez�t �s Ordim hanyatt eset.

-Nyugodj m�r meg! – Kilvaren aki eddig n�m�n szeml�l�d�tt k�zelebb l�pett, �s el� vonta kardj�t.

-Mi az, teljes�ted a parancsot, �s meg �l�d az aki szerinted a birodalom ellens�ge?! – k�rdezte Mustafar g�nyosan. Ordim szint�n kardot r�ntva ugrott talpra, Wilbuer is el�h�zta kardj�t, Keal’Yes pedig felajzotta �j�t.

-Mi a fene? D�nts�k el most? M�sz�roljuk le egym�st? Der�lj�n ki, hogy ki melyik oldalon �ll?!- k�rdezte Mustafar. Atrex v�laszul lassan nyugodtan Mustafar mell� �llt, �s el� h�zta a Fagypeng�t.

-T�lem kezd�dhet. Ketten n�gy ellen. Nem rossz !

-Keal’Yes Atrexet c�lozd! –utas�totta a l�nyt Ordim. - Wilbuer, Kilvaren k�sz�ljetek, kapjuk el Mustfart!

Mustafar azonban felnevetett.

-Azt hiszem v�rnunk kell egym�s le m�sz�rl�s�val. –�s el�re mutatott. A hegyek fel�l k�l�n�s sereg �rkezett. Egy sem volt k�z�l�k ember. N�melyik h�rom m�ter magas k�kb�r� ember szer� l�ny, j�kora f�r�sz fog� peng�kkel, m�sok v�rsz�n� p�nc�lt visel� agyaras, szarvas l�nyek, azt�n kisebb bika m�ret� ,kutyaszer� sz�rnyek, meg fekete l� nagys�g� hatl�b� karmos-agyaras, �ri�si rovarra eml�keztet� ny�ladz� r�ms�gek, �l�k�n pedig egy �rd�g fark�, pat�s, fej�n szarvakat visel�, n� test�, kez�ben d�rd�t tart� ember termet� �s m�ret� d�mon. Sokan voltak, legal�bb sz�z r�ms�g k�zeledett.

-D�monfattyak, - mondta Mustafar. J�l tudta kik a j�vev�nyek: alacsony rend� d�monok akik a nagy d�mon urakat szolg�lj�k.

- Mit akartok t�l�nk ?

-Az �lteteket! – nevetett a n� test� d�mon. – t�rsai egyre csak gy�ltek, ,az eg�sz k�rny�ket el lept�k. Az emberek egy magas meredek sziklafalig h�tr�ltak.

-Azt mondom, v�gezz�nk vel�k! – ord�totta Atrex

-D�monok, takarodjatok a pokolba, az Ez�stp�nc�losok nev�ben! - ki�ltotta Kilvaren �s el�re l�pett. A n� test� d�mon erre egy t�z labd�t haj�tott r�. Kilvaren a f�ldre zuhant, de m�r ugrott is fel.

-Puszt�tsd! –�v�lt�tt Atrex �s egyik kez�be a Fagypeng�vel m�sikban a Puszt�t�k fegyver�vel rohamra indult. T�bb j�l ir�nyzott sug�rral, t�bb d�mont is lel�tt, majd meglend�tette kardj�t �s egy v�rp�nc�los l�nyt kett� szelt. Kilvaren k�zvetlen�l m�g�tte futott, elhajolt egy k�k �ri�s �t�se el�l, f�lfel� d�f�tt kardj�val egyenesen a l�ny gyomr�ba. A l�ny �ssze csuklott maga al� temetve az Ez�stp�nc�lost. Kilvaren nagy nehezen kim�szott al�la, de ekkor egy rovarszer� sz�rny ugorott a h�t�ra, karmai megcsikordultak a v�rtezeten. Kilvaren le r�zta mag�r�l t�mad�j�t, �s lesz�rta. Egy pokoli kutya ugrott volna tork�nak de Keal’Yes nyila leter�tette. Ordim sz�lesen maga k�r�l csapkodva harcolt, ha valamelyik d�mon t�l k�zel j�tt azt felgy�jtotta. Wilbuer k�vette mester�t, �s kardj�val k�t ny�ladz� �r�s rovart is meg�lt. Mustafar j�kora vill�mokkal val�s�ggal megtizedelte a r� t�mad�kat. Egy v�rp�nc�los kardja s�rolta Atrex oldal�t, a kardot tart� kez�vel �t�tte meg v�laszul, reccsenve t�rt a koponya. Egy �ri�s kutya azonban a f�ldre l�kte, Atrex elejtette fegyvereit, de meg ragadta a kutya fej�t �s megcsavarta, �s ki t�rte a l�ny nyak�t. Atrex talpra ugrott, megkereste kardj�t �s szinte habz� sz�jjal rontott r� �t k�k b�r� �ri�sra. Az els�nek t�rdben �tmetszette a l�b�t, a m�sodiknak aki le akarat r� s�jtani, a kez�t v�gta le. A harmadikat gyomron sz�rta, �m az elzuhan� test, kir�ntotta kardj�t a kez�b�l. Atrex el�vette a Puszt�t�k fegyver�t, �s a megmaradt k�t l�ny fej�t sz�nn� �gette. Kilvaren k�zben egyszer�en elsz�llt egy k�k b�r� �ri�s �t�se nyom�n, n�h�ny v�rp�nc�los ott termett, �s kaszabolni kezdt�k Kilvarent, egyel�re a m�gikus v�rt ki tartott, �m csap�saik nyom�n apr� reped�sek jelentek meg rajta. Kilvaren kiverekedte mag�t k�z�l�k, �s v�gzett vel�k. Ordim mester l�b�ba egy rovar l�ny bele v�jta karmait. Ordim fel�v�lt�tt . Wilbuer ott termett �s egy kisebb t�t cs�v�val felgy�jtotta a rovart, ami r�mes hangokat kiadva fetrengett a f�ld�n. �m Wilbuer nem sok�ig �r�lhetett, egy v�rp�nc�los sz�rnyeteg v�llon sz�rta, �let�t csak Keal’Yes j�k ir�nyzott l�v�se mentette meg. Egy m�sik rovar �tugrotta a k�ze �s a t�nde k�zt l�v� t�bb m�teres t�vols�got, �s karmaival v�gig has�totta a l�ny oldal�t. Keal’Yes eldobta �j�t, el�r�ntotta t�reit �s a r�m homlok�ba sz�rta.

K�zben Mustafar h�tr�lt n�h�ny l�p�st.

-Adj�tok fel! – ki�ltotta a n� test� d�mon.

-�r�lhetsz ha gyorsan v�gzek veled!- v�laszolta Mustafar, �s lehunyta a szem�t, sz�t t�rta a karj�t ,majd a saj�t tengelye k�r�l p�r�gve felemelkedett! Legal�bb hat m�ter magasra lebegett fel. Ekkor ki nyitotta szem�t �s elszabadult a pokol: vill�mok, �ri�si t�zcs�v�k, Mustafar puszt�tani kezdett, vill�mokkal �s l�ngokkal �lt. R� n�zett egy k�k �ri�sra mire az felemelkedett a leveg�be, vagy ink�bb mint a kil�tt ny�l rep�lt fel , majd vissza zuhant, t�bb d�mont is maga al� temetve. Egy v�rp�nc�los felrobbant, a robban�s a k�r�l�tte �ll�kat sem k�m�lte. Egy sz�rny-kuty�t ami �pp Atrexet akarta h�tulr�l megt�madni, Mustafar oly er�s t�zzel robbantotta fel, hogy csak egy kr�ter maradt hely�n.

-Itt pusztultok! – ki�ltotta Mustafar �s felnevetett, majd vill�mokkal tucatnyi l�nyt �getett a talajba. Egy k�k �ri�s elrugaszkodott, hogy r� ugorjon �m Mustafar m�g a leveg�ben elhamvasztotta. Azt�n egym�s ut�n egyre t�bb d�mon p�rb�lt r� ugrani, de Mustafar mindegyikkel v�gzett. �m egy m�sik k�k sz�rny h�tulr�l ugrott r�, Mustafar t�z cs�v�ja kett� szelte a l�nyt de t�l k�s�n: az �ri�s fels� teste neki csap�dott Mustfarnak aki az �t�s erej�t�l p�r�gve zuhant le. Egyb�l talpra a ugorott, de sz�ja sz�l�b�l v�r sziv�rgott. Mustafar ujjaival sz�t kente a v�rt, majd lenyalta ujjair�l.

-Megfizettek ez�rt, eddig csak j�tszottunk de… most ! -Mustfar �v�lt�tt �s minden eddigin�l nagyobb vill�mokat l�tt ki.

-Beszor�tanak minket! - ki�ltotta Atrex �s val�ban mindannyian, a meredek sziklafalhoz szorultak. A d�monok k�rbe vett�k �ket �s meg�lltak egy pillanatra.

-Lehet hogy te megmenek�lhetn�l, de t�rsaidat meg�l�m, hacsak nem adod fel! – mondta a n� test� d�mon

-Hogy �n mennyire �t�llak titeket! – v�laszolta Mustafar majd elmosolyodott.

-J�n, �rkezik! Egy hatalmas erej� entit�s! – Mustafar eszel�sen nevetett- K�zeleg a v�gzet! Mindig err�l �lmodtam, tal�lkozni egyikk�j�kkel!

-Mi k�zeledik? – k�rdezte Atrex �s szorosabban megmarkolta kardj�t- legyen b�rmi ha t�mad sz�tt�pem

-�n is �rzem, mi lehet ez ? – ny�g�tt fel Ordim

-N�zz�tek! – Mustafar el�re mutatott, �s a d�monok m�g�tt ahol eddig csak a szikl�k voltak megjelent, Megjelent egy �l� legenda, a m�lt egy �rnya. Hatalmas volt, emberi m�rt�kkel sz�molva legal�bb �t m�ter magas. Sz�les sz�r�s test, b�l�ny szer� szarvas fej. Kez�ben hatalmas bot. Lassan megfontoltan mozgott, mint egy �regember aki m�r nem b�rja el a saj�t s�ly�t. �rezni lehetett az er�t ami k�r�l j�rja. Lassan botj�ra t�maszkodva ami m�g n�la s magasabb volt a d�monok fel� l�pdelt.

-Egy Agnus ! Agnus! – ki�ltotta Mustafar felder�lt arccal. A t�bbiek k�v� dermedten b�mult�k.

-T�nj innen! A ti id�t�k m�r le j�rt! Te csak a m�lt egy �rnya vagy! Nincs itt keresni val�d.! –rikoltozta a n� test� d�mon.

-Ez az �n vil�gom – v�laszolta az Agnus. Lassan besz�lt, hangja m�lyen zengett. – Ti t�njetek el, am�g m�g lehet!

-�lj�tek meg! Ez m�r csak egy v�n, hatalm�t vesztett hulla! – rikoltozott a d�mon.

A sz�rnyek az Agnusra t�madtak , �s az minta el t�nt volna az �regs�ge, meglep�en f�rg�n mozdult. Botj�t megp�rgette, �s az els� d�mont ami a k�zel�be �rt meg csapta vele. A k�k b�r� sz�rny, oly er�sen rep�lt h�tra hogy tucatnyi t�rs�t s�p�rte el est�ben. . Azut�n vak�t� feh�r f�ny ragyogta Az Agnus botj�t. Ha egy d�monhoz hozz� �rt, egyszer�en elp�rolgott. Id�nk�nt az Agnus szem�b�l v�r�s sugarak v�g�dtak ki, �s sz�t �gett�k a t�mad�kat.

-Ez lehetetlen! –rikoltozta a d�mon �s r�m�lten h�tr�lt. Az Agnus lavinak�nt s�p�rte el t�mad�it, m�g csak meg sem tudt�k karcolni. Egy v�rp�nc�los d�mon beled�f�tt kardj�val, de kardja a v�rp�nc�los karj�val egy�tt elporladt. A n� test� d�mon v�g�l mag�ra maradt: t�z g�mb�ket l�tt az Agnusra de az fel sem vette, a t�z g�mb�k egyszer�en kihunytak p�r centivel a teste el�tt.

-Ostoba vagy, d�monfatty! - �s botj�val hasba d�fte a d�mont. A bot �tsz�rta a test�t, a d�mon felrikoltott, majd egyszer�en elt�nt mintha soha sem lett volna.

A Loranden lovagok t�rdre ereszkedtek. Atrex eltette fegyver�t, �s k�nyelmesen r�gy�jtott, Kilvaren pedig bizonytalanul m�regette a l�nyt, kardj�t mindenesetre nem eresztette le.

-Mit keresel itt? Azt hittem , az ilyen l�nyeket nem �rdeklik a haland�k harcai!- mondta Mustafar cseppet sem tisztelet teljesen.

-Ostoba, t�bb tiszteletet!- morogta Ordim

-Hmmm, - h�rrent fel az Agnus.- Mustafar, a k�rd�sedre a v�laszt, tudod. Ti pedig �lljatok fel.

- Ki t�rt a v�gs� harc, most d�l el ki� a hatalom, �s egy d�mon�r is van a j�t�kosok k�z�tt, t�ged pedig �rdekel a dolog, ha a vil�g sors�r�l van sz�, m�g az Agnusok is �rdekeltek. – gondolkodott Mustafar hangosan

-B�lcs vagy, �s er�s, Mustafar. A d�mon nagyon nagy hatalm�, lehet, hogy nem b�rn�tok vele, a What �gye a ti gondotok, nem �rint a dolog, de a d�mon az eny�m.

-Ez eg�sz egyszer�en hihetetlen…-motyogta Wilbuer. Az Agnus r� n�zett, majd v�gig m�rte mindany�jukat. Feh�r f�ny sug�rzott ki a szem�b�l k�rbe vette �ket. Mikor a f�ny elt�nt sebeik begy�gyultak.

-Nagyuram… hogy is kezdjem… Mustafar aki itt van a vel�nk…- mondta Ordim zavartan.

-Ismerem Mustafart. J�l ismerem. Nem szem�lyesen, de �lmaimban, sokszor l�ttam, �s nem csak �t.

-Na l�tj�tok m�g egy ilyen fels�bb rend� l�ny is ismer! – nevetett Mustafar.

-Ha ismered… nagyuram akkor tudod, hogy milyen ember �… �s …- az Agnus Ordim szav�ba v�gott

-Nem �rdekel. Mind t�vedtek vele kapcsolatban, azt hiszitek gonosz, de � eg�szen m�s, Mustfart ti meg nem �rthetitek!

-Sz�val szerinte sem vagyok gonosz, sz�val igaz�n abba hagyhatn�tok a piszk�l�somat! – Mustafar remek�l sz�rakozott.

-Mi m�g sokat besz�lget�nk, Mustafar, mert te m�g nagy hat�ssal leszel e vil�g �let�re! De most induljunk, el kell �rn�nk azt a helyet amit ti Verindarnak neveztek.

A Cs�sz�rv�rosban. a tavasz 81. napja

A Loranden rend nagymesterei gondterheltek voltak. Haze nagymester el�gedetlen volt a dolgok alakul�s�val, �gy �rezte a dolgok kics�sznak a kez�b�l.

-Akkor volt utolj�ra ilyen bizonytalan a helyzet�nk, mikor a nekromant�kkal kellet lesz�molunk! – mondta Haze

-Akkor legal�bb tudtuk, mit kell tenn�nk, harcolni! Ennyi volt a dolgunk, de most? –mondta Riad tan�cstalanul.

-Semmi h�r, nincs r�luk! Ordim vajon merre j�rhat? Vajon Mustafar… �tkozott Nordon, biztos t�bbet tud n�lunk! Megpr�b�ltam medit�lni, hogy t�volba l�t�ssal megkeressem �ket… de csak s�t�ts�get l�ttam, Mustafar le�rny�kolja �ket. –

-Mi k�ze ennek Nordonhoz? -�retlenkedett Riad.

-Egyszer�, nem v�letlen�l ment Ordimmal egy Ez�stp�nc�los, Nordon rajta kereszt�l mindenr�l �rtes�l, ebben biztos vagyok.

Egy nagymestert kellet volna k�lden�nk – tette hozz� Kalberd nagymester a t�rp. –Ha egy h�ten bel�l nem kapunk r�luk h�r, egy v�logatott csapattal ut�nuk megyek, �s kiszedem Mustafarb�l mit tett!

-Biztos, Mustafar van a dolog m�g�tt? – k�rdezte Lea'ney

-Ki m�s lenne? –k�rdezet vissza Haze. –De h�vjuk be a tan�tv�nyodat, h�tha � t�bbet tud!

Ek�zben �n odakint v�rakoztam ,nem mondom , hogy nem izgultam ,kiss�, m�s tan�tv�nyok mondt�k, hogy szinte sohasem fordult m�g el�, hogy egy olyan alacsony szinten �ll� tan�tv�nyt mint �n, egyszerre mind a n�gy nagymester fogadja. Persze emiatt izgultam, hanem amiatt mit akarhatnak t�lem? Csak nem j�ttek r� mit tervez Nordon?

Mikor bel�ptem, Haze biztat�an r�m mosolygott, a nagy darab fekete Riad komoran n�zett, a t�rp csak maga el� b�mult, t�nde mesterem pedig szint�n biztat�an n�zett.

-Nem kell f�lned, ifj� tan�tv�ny- mondta Haze

-Nem f�lek, nagymester.

-Helyes, k�t dologr�l is akarunk veled besz�lni, az egyik, �s ez nagyon fontos, tudjuk sokat besz�lgetsz Nordonnal, de mondott neked valamit, az Ordim mester �ltal vetett csapatr�l?

-Nem. –feleltem, �s er�sen koncentr�ltam, hogy elhiggye igazat mondok. Ekkor furcsa dolgot �reztem, minta valaki be akarta volna f�rni mag�t a fejembe, le mertem volna fogadni hogy Haze az.

-Rendben, hiszek neked! –felelte. Pedig tudta ,hogy hazudok. Valami nagy gond volt itt �reztem.

A m�sik Mustafar esete, r�lam mit tudsz? Minden eszembe jutott, azok a dolgok amiket a Nordont�l kapott iratokban olvastam:

Azt�n m�g m�s is eszembe jutott, mait a What rendr�l olvastam:

�m 1759-ben felt�nt Annilux kinek kil�t�t mind m�ig hom�ly fedi, �s �t vette a uralmat a What f�l�tt, ebben seg�ts�g�re volt Or’Gas’Dur az egyik leger�sebb What lovag. Val�sz�n�s�thet�, hogy Annilux egy d�mon seg�ts�g�t �lvezi, �s hogy egy �rul�val tart kapcsolatot, aki a Loranden rend nagymesterei k�z� tartozik.

Na meg a terv, hogy mi fog t�rt�nni, ha a Loranden rend �rul�ja felfedi mag�t:

-Sz�val, mit tudsz? –szak�totta f�lbe gondolataimat, Haze nagy mester.

-Csak amit a mesterem elmondott- �s �reztem h�tamon lassan v�gig folyik egy izzads�g csepp.

-Elmehetsz, tan�tv�ny- biccentett Haze. Tudta,, hogy hazudok, �reztem, bele hatolt a fejembe, �s r� j�tt, hogy hazudok.

Amint tehettem, felkerestem Nordont. Elmondtam neki mindent :

-Sz�val Haze tudja hogy mind veled mint Mustafarral kapcsoltban hazudtam, m�gsem leplezett le.

Nordon mosolygott.

-Nem is tudod mennyit seg�tett�l most nekem, ezzel. Azok a bek�pzelt Loranden mesterek, most nagyot hib�ztak. K�sz�lj, hamarosan megkezd�ik a harc, az �rul� Loranden rend �s az Ez�stp�nc�losok k�z�tt. A palot�ban v�r fog folyni.

-Felk�sz�l�k r�.- feleltem.

-Van itt m�s is –kezdte Nordon- hihetetlen, de amint most mondok neked az szigor� titok, ezt semmi k�pen sem szedhetik ki a fejedb�l. Egy Agnus csatalakott hozz�juk.

-Lehetetlen, hisz ezek csak mesebeli l�nyek….

-B�rhogy is legyen, napokon bel�l minden k�rd�semre v�laszt kapok.- Nordon b�lintott �s r�m n�zett- most ,m�r csak id� k�rd�se a dolog. –egy pillanatra �gy t�nt Nordon elf�radt, eg�szen emberi t�nt egy percre, de azt�n ism�t a r�gi volt.