Els� fejezet.

 A Mytarend Cs�sz�rs�g, Eldarwyl kontinens�nek, egyik leghatalmasabb birodalma volt ebben az id�ben.  Hat�rai az �szaki barb�rok f�ldj�t�l, eg�szen a d�li Lihteans birodalomig, nyugaton, pedig az orkok f�ldj�t�l a keleti Nom�d puszt�kig h�z�dtak. Ekkoriban �gy t�nt ereje szinte korl�tlan persze a l�tszat mindig csal�ka. Hiszen alig h�sz �vvel ezel�tt, az ellens�ges seregek m�r-m�r a f�v�rost is elfoglalt�k, �m az akkor csup�n 16 �ves Cs�sz�rn� kitartott, az ellens�get visszavert�k, �s a birodalom �jb�l teljes pomp�j�ban vir�gzott. Azt�n elj�tt az a bizonyos �v, mikor minden megv�ltozott. Abban a v�gezetes �vben, amikor a F�ny �ll�t�lagos szolg�i a Loranden lovagok �s ellenfeleik a What-lovag rend ism�t egym�s ellen k�sz�l�d�tt,  Mytarend keleti hat�rin�l, pedig nom�d fosztogat�k t�ntek fel,  m�shonnan pedig D�monokr�l vagy a titokzatos Puszt�t�kr�l j�tt h�r,  nos �n akkoriban b�rt�nben voltam, a nagyvil�g �gyei  cseppet sem  �rdekeltek, nem foglalkoztattak se a  Loranden se What lovagok harca, nem �rdekeltek  a D�monok,  nem t�r�dtem a h�bor�val.  Pedig ha sejtettem volna, hogy majd egyszer, milyen fontos szerepem lesz ezekben az esem�nyekben… de h�t nem sejtettem.  Honnan is sejthettem volna?

Persze most m�r minden nagyk�p�s�g n�lk�l �ll�thatom, hogy egyetlen hiteles szemtan�ja vagyok azoknak az esem�nyeknek, melyek a Loranden templom elpuszt�t�s�t�l elvezetettek eg�szen a Hygreas-i �tk�zetig. Jobban mondva �n vagyok az egyetlen, aki �letben maradt, hogy elmondja mi t�rt�nt. Igaz a t�rt�net szerepl�inek egy r�sz�vel nem tal�lkoztam soha, �m t�rsaik visszaeml�kez�seib�l rekonstru�lhattam az esem�nyeket. Sok�ig nem l�ttam �t a dolgokat, �s persze azt sem tudtam, hogy nekem milyen fontos szerepem lesz majd, de h�t mib�l gondoltam volna, hogy nekem m�g lesz b�rmi fontos szerepem az �letben? Hiszen amikor ezek az esem�nyek elindultak, �n m�r 10 �ve egy b�rt�nben �ltem, pedig m�g csak ekkor t�lt�ttem be a huszonhetedik �let�vemet. Azt, hogy majd ennek a t�rt�netnek az egyik szerepl�je… Edgo Mustafar �letem legnagyobb ellens�ge lesz �s, hogy � lesz az, akit�l az eg�sz vil�gon tartanak majd… �s azt�n �pp � lesz az, aki majd megmenti a vil�got, nos m�g �lmomban sem gondoltam volna, s�t mikor m�r sok mindennel tiszt�ban voltam akkor sem akartam hinni ebben.

Igaz a vil�g megmenek�lt de ez�rt hatalmas �rat fizetett, tal�n t�l nagy �rat.  Mostanra azonban m�r �rtem, �rtem az �sszef�gg�seket, tudom a mi�rtekre a v�laszt. . De nem v�gok a dolgok el�be. Akkoriban csak egy ifj� l�ny voltam, akit gyilkoss�g�rt �t�ltek el. 

  Abban az �vben sz�ll�tottak �t a Cs�sz�rv�rost�l h�romnapi j�r�snyira l�v� b�rt�nbe, hogy m�g �tven �vig ott rohadjak. . Nem volt �nyemre a dolog, nem ott akartam meg�regedni, vagy meghalni.  

K�zben olyan esem�nyek indultak �tjukra, melyek �r�kre megv�ltoztatt�k a vil�g arculat�t. A nevem egy�bk�nt Mi�na Hangenis, manaps�g viszont Lady Mi�na mesterk�nt ismernek, de akkoriban a nevem �ltal�ban az volt: b�d�s fogoly, b�d�s ribanc.           

A Loranden-lovagok temploma.

Minden a Navo v�rosa mellett l�v� Loranden szent�lyben kezd�d�tt, az �t�dik ciklus 1765. �v�ben, a tavasz 25. napj�n.

 Term�szetesen mivel akkoriban egy �j b�rt�n�mbe tartottam, nem tudtam ezekr�l az esem�nyekr�l semmit, �m k�s�bb sok mindem megvil�gosult el�ttem.  

Sz�val a Loranden-lovagok, minden vel�k kezd�d�tt.

Mikor m�g nem ismertem �ket k�zelr�l, �n is tisztelettel n�ztem fel r�juk. �k voltak az egyszer� emberek sz�m�ra a j�k, �k voltak a h�s�k. A k�l�nleges, titokzatos nagy tud�s� lovagok, kik elm�j�k erej�vel legal�bb olyan j�l harcoltak, mint fegyvereikkel. A tudatlan t�megek fels�bbrend�nek tartott�k a Loranden lovagokat, de h�t ez term�szetes is, hiszen egy olyan ember, aki puszt�n az akarat�val t�zet gy�jt, t�rgyakat mozgat, �s sebeket gy�gy�t… nos az, aki ilyesmit tesz az csak fels�bbrend�, lehet.

Maga a Loranden templom, Navo v�ros�t�l alig p�r �ra j�r�snyira fek�dt, egy f�lre es� erd� mellett.

Azon a bizonyos tavaszi nap reggel�n, a felkel� nap sugarait vak�t�an vert�k vissza a templom feh�r m�szk�b�l �p�lt a karcs� tornyai, �s kupol�i.  Sz�p nagy, d�szes �p�let volt, b�r ez nem tartozott a jelent�sebb Loranden templomok k�z�, de az�rt �gy is a mesterekkel �s tan�tv�nyokkal egy�tt k�zel k�tsz�zan �ltek itt. Mindennap reggelt�l estig oktatt�k azokat, akikben meg volt a Loranden lovagok szent ereje.

A k�r alak� egyszer�, feh�re festett teremben vagy k�t tucat tan�tv�ny �lt. F�rfiak, n�k, n�h�nyuk t�nde, a t�bbs�g�k ember. K�z�pen egy id�s f�rfi �llt, �s halk reszel�s hangon besz�lt.  Mindannyian egyszer� feh�r k�penyt viseltek, sz�l�n v�r�s cs�kkal.  Az id�s f�rfi halk reszel�s hangj�n magyar�zott, sz�nokolt, a tan�tv�nyok figyelmesen hallgatt�k mester�ket.

- Mi k�pviselj�k az igazs�got. B�lcsek vagyunk, �s igazs�gosak. Szerte a vil�gban, a mi v�lem�ny�nkre mindenki hallgat. �m a b�lcsess�ghez tud�s kell. Ha j� d�nt�seket akarunk hozni, ismern�nk kell a m�ltat.  –az id�s f�rfi meg�llt egy pillanatra a besz�dben, leveg� ut�n kapkodott, a sok besz�d kimer�tette, de ennek ellen�re mikor ism�t megsz�lalt egyre hevesebben kezdett sz�nokolni.

-M�sf�l �vsz�zada olyan esem�ny k�vetkezett be, amivel nem tudunk mit kezdeni. Megjelentek. Igen a D�monok, �s a Puszt�t�k, megjelentek.  A D�monok uralkodni j�ttek, hatalmat k�n�ltak, sok ember elcs�bult �s a lelk�t is oda adta. A Puszt�t�k, r�luk 150 �v alatt sem tudtunk meg t�l sokat, amit tudunk, az, az hogy a D�monok ellens�gei, de nek�nk is ellens�geink!  Kolostorer�djeikben, meglehet�s biztons�gban �lnek, �s id�r�l-id�re, beavatkoznak orsz�gok, uralkod�k sors�ba, �s akik nem engedelmeskednek nekik, azokat meg�lik. De jelenleg a D�monok �s az �ket szolg�l� emberek a fontosak sz�munkra. What nagymester hib�j�b�l tanulunk, kell. Sz�vets�get k�t�tt a d�monokkal! Mi�rt? Le akarta gy�zni a Puszt�t�kat! �s ez�rt hatalmat akart! De a hatalom rossz! Megrontotta �t! What �s k�vet�i �j lovagrendet alkottak, ellens�geink� v�ltak! A What lovagok, olyanok, mint mi, csak a Spir�l m�sik oldal�n �llnak! Tudom mindenkit meg fog k�s�rteni a hatalom, megpr�b�lja majd elcs�b�tani , de ez az �t a Whathoz vezet! - az �reg f�radtan elhallgatott. Intett t�vozhatnak, a tan�tv�nyok. Az ifj� tan�tv�nyok k�z�l Wilbuer volt az egyik legtehets�gesebb. Az �tlagosn�l kicsit alacsonyabb, barna haj�, fiatal f�rfi, �m fiatals�ga ellen�re tekintete b�lcs, �s elsz�nt. A teremb�l kifel� menet  KeaL'Yes  mell� l�pett. KeaL'Yes t�nde volt, egy erdei t�nde herceg l�nya. Fiatal volt, vagyis h�t annak l�tszott. Hossz� f�lei, ig�z� tekintete, fekete haja gy�ny�r� szemei, megbabon�zt�k az embereket.  Kez�ben most is ott volt a m�v�szi farag�s� �ja.    Oldal�n, pedig  k�t darab, r�vid ez�st  t�r. Wilbuer �s a l�ny j� bar�tok voltak, ami�ta csak ide ker�ltek, szinte �lland�an kerest�k egym�s t�rsas�g�t. 

- J� neked, te eml�kszel ezekre az id�kre. �n csup�n a mesterek tan�t�saib�l ismerhetem meg a m�ltat.  - mondta neki Wilbuer

- �h igen, 150 �v, csak egy pillanat az �letemben- mosolygott a l�ny- de te is tudod, csak t�z �ve hagytam ott az erd�t. B�r l�tnokaink tud�s�tottak mindenr�l, nem sokat tudok k�lvil�g esem�nyeir�l. Tal�n ha a b�ty�mat k�rdezn�d. � m�r r�g�ta a Loranden rend tagja, de ez te is tudod.

- Igen, majd ma a harci oktat�s ut�n meg k�rdezem. De tudod nekem… nekem furcsa lenne, ha a testv�rem itt tan�tana.

- Te ember vagy, sok mindent furcs�nak tal�lsz, amit mi nem.

- Igen ez �gy van. - a fiatal f�rfi meg �llt egy pillanatra �s s�hajtott

- Vajon mi k�sztett valakit, arra hogy eladja a lelk�t?

- Whatra - gondolsz?- k�rdezte a t�nde

-Igen.

-Sosem tudjuk meg, r�g halott, de rendje a What rend tov�bbra is l�tezik, �s azon f�radozik, hogy t�nkre tegye azt amit mi fontosnak tartunk- felelte mosolyogva Keal’Yes.

K�zben tan�tv�nyok meg�rkeztek a harcterembe. �res, magas terem volt ez, j�kora ablakokkal Az egyed�li berendez�sk�n a falakon l�v� t�rol�k szolg�ltak. A t�rol�kban minden f�le fegyvert �riztek, ami csak l�tezik. M�g a Puszt�t�kt�l egy legend�s fegyvere is �rizt�k itt.

A tan�tv�nyok f�lsorakoztak a mester el�tt.

 Keal lovag, Keal’Yes testv�re magas, er�s t�nde, volt, b�lcs �s kiv�l� Loranden mesternek tartott�k. El�gedetten szeml�lte a f�lsorakozott tan�tv�nyokat.

- Ti itt m�r mind a szellemi l�pcs� utols� el�tti fok�n �lltok. Nem sok� megkezdhetitek felk�sz�l�seteket a pr�b�ra, azt�n ha teljes�tett�tek, ti is lovagok lesztek. – b�lintott majd folyatta - igen, a harci tud�sotok m�r megfelel�, j�l b�ntok minden fegyverrel, az elm�teket is uralj�tok. -  elhallgatott �s h�tat ford�tott nekik, �gy besz�lt tov�bb. 

- De a tapasztalat, hogy mik�nt haszn�lj�tok az er�t�ket, m�g nincs meg! - megperd�lt �s szinte l�tni lehetett az energi�t, ami kicsap�dott bel�le.  Keal mester puszt�n elm�je erej�vel led�nt�tte l�bair�l a gyeng�bb tan�tv�nyokat. Wilbuer b�r nem esett el,  l�ba megroggyant. 

- H�nyan k�sz�ltetek f�l hogy viszont t�madjatok? - N�h�ny k�z a magasba emelkedett.

- �s te Wilbuer? Mi�rt nem?

- Nem tudom mester. Hib�ztam-, hajtotta le a fej�t.

-Nem, nem hib�zt�l. Aki azonnal viszont t�mad, az agressz�v. M�r pedig ez rossz. Mi csak akkor harcolunk, ha tudjuk, hogy mi�rt harcolunk. 

-Mester! Szerintem mindenkinek van c�lja, c�l n�lk�l senki sem tesz semmit! -  sz�lt k�zbe  egy tan�tv�ny.

- �h igen. De mi a c�l? Meg t�madtalak titeket, �s ti mi�rt t�madtatok volna meg engem?  �nv�delemb�l? Az igaz lovag meghal, ha hal�l�nak van �rtelme!

 -Mester, mi�rt t�madt r�nk?- k�rdezte Wilbuer

- Te mit gondolsz? – k�rdezett vissza Keal mester.

-Hogy tan�tson! Hogy ok�tson minket.  -

- J�l forgatod a szavaidat Wilbuer, de az elm�d peng�j�t is ilyen j�l forgatod? - Wilbuer a terem k�zep�re ment. R� n�zett egy fegyver �llv�nyra. Koncentr�lt, mire a hirtelen �sszeomlott.

-Igen ez m�r megy- a mester el�gedetten mosolygott.- de l�sd az igazi er�t!- ki�ltott fel �s kiny�jtotta a kez�t az �g fel�,  mire  m�teres l�ng cs�v�k csaptak ki bel�le. A tan�tv�nyok elh�lve n�zt�k.

- Sz�nd�komban �ll hogy egy �ven bel�l ezt ut�nam csin�lj�tok! - mondta. - �s ezt is- hirtelen megremegett a f�ld Wilbuer alatt mire elesett.  Vagyis majdnem, ugyanis mester elm�j�vel elkapta, �s Wilbuer a talaj felet lebeget p�r centivel. Ezt k�vet�en m�g �r�kon �t gyakoroltak, t�rgyakat mozgattak, r�ptetek ide-oda.

- Most menjetek, m�ra el�g volt, medit�ljatok �s gyakoroljatok!- mondta a mester, mikor �gy �t�lte meg hogy eleget gyakoroltak erre a napra.  A  fiatal Loarandenek sz�toszlottak, Wilbuer azonban  m�g maradt.

-K�rdezni szeretn�l valamit-, jelentette ki Keal .

-Igen mester,- Wilbuer kiss� izgatottan tette fel e k�rd�st- ismerted What nagymestert? Igaz, ismerted �t?

 Keal elgondolkodva r�ncolta �ssze a homlok�t,

Majd �gy sz�lt.

 -A tud�s hatalom, a t�l nagy tud�s t�l nagyhatalomhoz vezet. De ismerni kell a s�t�ts�get, mert ha szembe ker�lsz vele, tudnod kell,  hogy hogyan harcolj ellene. Ismertem, What nagy tud�s�,  er�s lovag volt. De mindenkin�l van er�sebb, p�ld�ul Edgo Mustafar nagymester. �, nos �… n�la er�sebb m�g tal�n senki sincs. �  a valaha �lt legfiatalabb nagymester. Mindez 25  �ve t�rt�nt. Mustafar, f�nn a f�v�rosban, a Nagy Szent�lyben �lt, elhat�rozta, kider�ti, mi vezette Whatot a s�t�ts�gbe.

- �s mi t�rt�nt?- k�rdezte Wilbuer izgatottan.

- Sz�m�z�tt lett. T�l nagy lett az ereje, Mustafar, b�r m�g nem nyelte el teljesen a s�t�ts�g

� a k�t vil�g hat�r�n egyens�lyoz. Ha m�g �l. B�r nem hiszem, hogy sok olyan �lne, aki meg tudn�  �t �lni, De most m�r most eredj! El�g volt m�ra ennyi! Lesz m�g id�d tanulni, �s a m�ltat bolygatni.

Wilbuer �lmodott. Az �lmok fontosak a Lorandenek szerint, sokszor el�fordul, hogy t�mpontot ny�jtanak, utat mutatnak, felfedik a j�v� vagy a m�lt egy szelet�t. Wilbuer most gyerekkor�r�l �lmodott az �rvas�gr�l, amikor a sz�l�faluj�t fel�gett�k, �s � �rv�n maradt. A rabl�k, az ostoba v�rengz� rabl�k, akik mindenkit meg�ltek.  Persze nem �rzett bossz�s�got ir�ntuk, nem �rezhetett egy Loranden nem, ismerheti ezt az �rz�st. Azt�n valami m�sr�l �lmodott. Nem tudta pontosan mir�l de egy biztos, a hal�lr�l sz�lt az �lma.  Egy f�rfi nevetett, arc�t nem l�tta, de hangj�t hallotta: ,,a ti hib�tok lesz ,  a f�ny hal�la miattatok k�vetkezik be, ti �litek meg” 

Azt�n nem sokkal k�s�bb v�ltozott a sz�n, m�sr�l �lmodott, egy �si elfeledett legend�r�l.  �lm�ban egy barlangot l�tott, ahol egy k�l�n�s , hatalmas l�ny lassan, neh�zkesen heveredett le a t�z mell�. A barlang fal�ra a l�ngok furcsa, torz �rny�kokat vetettek.  Wilbuer, j�l l�tta �lm�ban  a t�z mell� fekv� szerzetet: �ri�si termet� volt, �s �reg, nagyon �reg, tal�n �regebb mindenn�l, �s mindenkin�l. Az �si id�k a m�lt, misztikus titokzatos �rnya volt, sokak szerint csak egy legenda.  Nos ez a legenda �rdekl�dve szeml�lte a fel-fellobban�  l�ngokat ahol alakok rajzol�dtak ki.   "Emberek" h�r�gte. R�gen nem l�tott m�r k�z�l�k egyet sem, nem b�zott benn�k. Igaz, az emberek sem benne, b�r a legt�bb ember sz�m�ra � nem is l�tezett, vagy ha igen mesebeli figur�nak tartott�k.  Akik ismert�k  Agnus-nak nevezt�k,  igaz  csak a legb�lcsebbek ismert�k ezt a nevet.

 J�kora, emberi m�rt�kkel sz�molva vagy �t m�ter magas, sz�les, barn�ssz�rke sz�n� sz�r�s test, vaskos v�gtagok, teste emberszer� volt, nyak�n egy j�kora, legink�bb egy b�l�ny szer� eml�kezet� fej nyugodott. Minta egy �t m�ter magas b�l�nyt kereszteztek volna egy emberrel.  Test�t csak egy v�r�s �gy�kk�t� takarta.  Megjelen�se f�lelmet keltett, nem csup�n a nyilv�nval�an nagy fizikai ereje miatt, nem, nem ez volt benne a f�lelmetes, hanem az, hogy Agnusok faja kiv�l�an uralta a m�gi�t, a term�szet er�it.  Valaha �k vil�g urai, minden �l�l�nyek �k parancsoltak, m�ra viszont elt�ntek, hatalmuk megt�rt, a vil�got imm�r m�sok uralt�k.  A t�bbi faj k�l�nben is rettegett t�l�k, �s az Agnusok pedig m�r �vsz�zadok �ta, elt�ntek, elker�ltek mindenkit, mag�nyosan, a vil�gt�l visszavonulva �ltek, nem avatkoztak bele t�bb� a nagyvil�g esem�nyeibe.   Egy zacsk�t akasztott le az �gy�kk�t�j�r�l. Tartalm�t a t�zre sz�rta. A l�ngok fellobbantak ism�t sokkal, nagyobb intenzit�ssal, mint az �l�bb. Wilbuer m�g �gy  �lm�ban is �rezte az �ri�si er�t ami �tj�rta barlangot. Az Agnusnak l�tom�sa t�madt,  

,majd  megsz�lalt, lassan emberi nyelven besz�lt, hangja m�ly volt, �s �vezredes b�lcsess�g �s er� �rz�d�tt rajta.

,, Sz�val az emberek, a s�t�ts�g a f�ny k�zd majd, meg legal�bbis �k azt hiszik. �m val�j�ban… egy ifj� mindent meg tesz, hogy el�rje c�lj�t, de � is a s�t�ts�gbe fog veszni. Akit megpr�b�l megmenteni szint�n. D�monok, �s a Puszt�t�k, a k�t faj mely egym�ssal harcol, k�t faj, ami fel akarja em�szteni a vil�gunkat. – �jabb alak t�nt fel a t�zben, egy ember, egy f�rfi, �tlagos testalkat�, r�vidre ny�rt s�r� fekete haj�. Halv�nyan mosolygott. �m mosolya dermeszt� volt. Ezt az embert � is ismerte.

„Sz�val te is elj�ssz, b�r tudtam, hogy egyszer majd elj�n ez a nap, mikor megv�ltoztatod a vil�g sors�t, szembe szeg�lsz mindennel, �s mindent a s�t�ts�gbe tasz�tasz. De mi�rt �rdekes ez? Mi�rt �lmodtam r�luk?"- �m a t�z nem v�laszolt.  A l�ny megr�zta mag�t-.,, Oda kell h�t mennem, az �lmok hajszolnak. Mert be k�vetkezik az amire r�g�ta v�rtam, a t�zkora mikor minden elpusztul majd �jj�sz�letik  "   Az �lom lassan szerte foszlott, �s hirtelen felriadt, �rezte, hogy valaki, n�zi. A szeg�nyesen berendezett kicsi szob�ban ott �llt az �gya mellett Keal mester.

- Mester, -�dv�z�lte Wilbuer.

- A nap lassan f�l kell, �s neked feladatod lesz – j�tt a felelet - Navo v�ros�b�l �rdekes h�rek �rkeztek. �ll�t�lag egy b�nbanda zsarolja a b�k�s kocsma �s fogad� tulajdonosat. �gy d�nt�ttem te kapod a feladatot, hogy j�rj ut�na, seg�ts a v�rosi �rs�gnek.  

- K�sz�n�m mester, eny�m a megtiszteltet�s hogy szolg�lhatok.

-Igen, nos l�gy �vatos, vesz�lyes emberek ezek, nem lenne b�lcs dolog, ha egyed�l v�gn�l neki. Gondolom �r�mmel, fogadod, hogy a testv�rem KeaL'Yes is veled tart.

- K�sz�n�m, mester, ez a feladat… megtiszteltet�s.

- Nem kell mondanod semmit, tan�tv�ny. Csak arra figyelj, ne ragadjon el az indulat. �s ha b�rmilyen okb�l probl�m�d ad�dna, t�rj ide vissza halad�ktalanul.

 -Rendben, de nem lesz probl�ma!

-Ez�rt k�ldtelek t�ged- mosolyodott el a mester. – De az�rt l�gy �vatos, soha ne feledkezz meg arr�l, hogy att�l m�g, hogy seg�t�nk id�nk�nt a Birodalomnak f�ggetlenek vagyunk, err�l  �s a rend ir�nti h�s�gr�l  feledkezz meg soha!